Hahóóóó!!!
Bizony már csak 10napom van hátra...ejj
Már elkezdtem a búcsúúúzkodást,hétvégén mamámnál jártam és nagynénikéméknél,bár így se látjuk egymást túl sűrűn....
Most hétvégén is lesz családi röff-röff(én csak így hívom,a családi összejöveteleket),ugyhogy a familia másik felétől is el kell búcsúzni:(
Szombat pedig az utolsóó munka nap a lóversenypályán,3év megfeszített munka után:D....Hiányozni fog...:(
Szombat este pedig csak a barátoké,nha előre látom lesz ott sírás-rívás a részemről tutti,főleg ha ehhez egy adag alkoholmennyiség is hozzájárul.De igyekszem majd magam visszafogni nyugi:)
Igazából nem is szeretek búcsúzkodni,főleg mert úgyis visszajövök,és azt se mondhatnám,hogy most lezárul életem egy részének korszaka...szóval semmi ilyesmiről nincs szó,nem kell nagy érzelmi löketet adni ennek a 4,5hónap rehabnak:)
Ma volt erasmus börze a sulinkban,fura volt látni a sok nyüzsgő embert,a hülyébbnél hülyébb kérdéseikkel,tudván,hogy én jövőhéten utazom...És most ilyenkor annak kéne jönnie,hogy nhajó hát én is ilyen voltam,de nem:) mert ha valami elöttem zajlik én azt se veszem észre sose,ugyhogy tavaly nem igazán figyeltem fel erre a börzére,csak hallomásból értesültem a lehetőségről.És nini,még milyen jó hogy van aki figyel helyettem is...
Találkoztam Márkkal,ő az őszi félévben volt kint,pontosabban 2 félévet volt kint Wernigerode-ban(ahova megyek),ugyhogy elcsacsogtam vele erről-arról.Aztán utána elmentem vásárolni,feltankoltam smink cuccokkal,vettem napszemcsit,és vietnámi papucsot is,így március közepén...sebaj...Jó New York-ker 5éve árulja uazokat a papucsait.ez meg segáz...
Kezdek izgulni,de a pánik izgulást átvette már a kellemes izgulás.Már nem kell papirokért rohangálni,6millioszor elrontott faxot küldeni/várni,idegeskedni a meg nem kapott emailek miatt és stb...Most már élvezem az itthon töltött napok számát,és kellemes érzéssel tölt el,hogy nem soká felvirrad a nap.
Addig is még jövök,és beszámolok az uccsó napok izgalmairól.
Gute Nacht!
